5Mielőtt az anyaméhben megalkottalak, már ismertelek, és mielőtt az anyaméhből kijövél, megszenteltelek; prófétának rendeltelek a népek közé. (Jer 4,27;Ésa 1,21) 6És mondék: Ah, ah Uram Isten! Ímé, én nem tudok beszélni; hiszen ifjú vagyok én! (2Móz 3,11;4,10) 7Az Úr pedig monda nékem: Ne mondd ezt: Ifjú vagyok én; hanem menj mind azokhoz, a kikhez küldelek téged, és beszéld mindazt, a mit parancsolok néked. (Ezék 3,17) 8Ne félj tőlök, mert én veled vagyok, hogy megszabadítsalak téged! mond az Úr. (5Móz 31,6.8) 9És kinyújtá az Úr az ő kezét, és megilleté számat, és monda nékem az Úr: Ímé, az én igéimet adom a te szádba! (Ésa 6,6.7) 10Lásd, én e mai napon népek fölé és országok fölé rendellek téged, hogy gyomlálj, irts, pusztíts, rombolj, építs és plántálj! (Jer 18,7) 11Szóla továbbá nékem az Úr, mondván: Mit látsz te, Jeremiás? És mondék: Mandulavesszőt látok én. 12És monda nékem az Úr: Jól láttál, mert gondom van az én igémre, hogy beteljesítsem azt. (Hab 1,9.5Móz;28,31-33) 13És másodszor is szóla hozzám az Úr, mondván: Mit látsz te? És felelék: Forró fazekat látok én, és pedig a szája észak felől van. (Hós 8,8)